Napi narancslé

16. nap, visszatérés Kualàba

Készülődés a hazaútra, összepakoltuk a motyóinkat, és leadva a hotel portàjàn még elmentünk és tettünk egy sétát a szingapúri botanikus kertben, a meleg ellen friss papayàval és ananásszal felfegyverkezve.

 
A park gyönyörű volt, trópusi fák, hatalmas tavirózsàk és teknősökkel teli tavak között izzadtuk ki az útközben szürcsölgetett dinnyelevet.
 
Mivel nem volt sok időnk, egy óra után már az indiai negyedben tömtük a hasunkat a papírtànyérokon felszolgàlt fűszeres ételekkel.
A hotelből 2 körül indultunk, fél óránk volt kiérni a központi buszàllomàsról induló Kuala Lumpuri jàratunkat. A szállás és a metró közötti 500 métert a vízszintes terepviszonyok ellenére is megtört, csúcstàmadó hegymàszóként éltem meg, a napon a hatalmas hàtizsàkommal egybefőve úgy éreztem meg tudnàm pucolni a tojásaimat.

 
Fél óra alatt a buszàllomàshoz érve meg is találtuk a buszunkat, bepakoltunk a csomagrészbe, és le is csüccsentünk a jóelőre lefoglalt magaslati első sorban. A lábtartót kinyitva, a hàttàmlàkat a mögöttünk ülök arcàba tolva élveztük a tévén induló kínai akció-vígjàtékot. Indonézia vezetési kultúràit megélve már az sem jelentett gondot, hogy a busszal 110-zel nyergelő sofőrrel együtt nevetünk fel a film egyes jelenetein.
 
A buszon maximális teljesítménnyel működő légkondicionáló miatt azonban mégiscsak kezdtünk kiesni a komfortzónànkból, így félúton KL felé elkezdtem wc papírral megtömni a felettünk lévő nyílàsokat. Ezzel sikerült a mikroklímànkat 19 foknàl megàllítani. A következő két órában alaposan megismertük az indiai popzenéhez készített videóklipkészítés legfinomabb gyümölcseit, felvetve a gondolatot, vajon tudnék-e a hangszórónyílàsokba is wc papírt tömni. Mondjuk a főhangszóró pont nem a mi fejünk felett adta le maximális teljesítményét, így leginkább a mellettünk fekvő kínai utas sütkérezett a decibelekben. Látszólag nem zavarta az alvásban, de később kezdtük azt gyanítani, hogy egyszerűen csak megfagyott. 
 
‎A naplementét már kissé felöltözve néztük végig, Magdi fülvédőként már rég felvette fejére mindkét alvàst segítő szemfedőnket, mikor én még csak a függönyt kezdtem el leràngatni a helyéről, felszentelve pokrócnak.
 
A Kuala Lumpurban olcsóra lealkudott taxist már saját magunk tudtuk a màr egyszer igénybe vett hotelünkhöz navigàlni, miután egy teljesen másiknàl is megàlltunk, mondván megérkeztünk.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!